A mai videóban letesztelem Tokió egyik

legjobb luxusszállodáját. Kipróbálom a

hotel éttermeit is, és persze belevetjük

magunkat a város izgalmaiba. Megnézünk

egy interaktív, futurisztikus [zene]

múzeumot és a Disneylandet is, ami

számomra egy hatalmas csalódás volt.

>> Semmiféleképpen ide nem tudunk bemenni.

Ha a mesét nézhetném otthon is, jobban

érezném magam, mint itt. Határozottan

ki merem jelenteni, hogy a Disneyland az nem

az én helyem.

Szóval elindultunk Akihabaráról Tokióban. Az

összes poggyászunk ott van hátul. Épp

csak elfértünk ebben a buszban, ott, ahol a

poggyász van, ott egy ülés lett volna. Ezt

fölhajtotta az úriember, mellette ott van

a csomag, de azt is előrébb tolva,

derékszögbe húzva, hogy beférjen a

negyedik poggyászunk. A lányom lábánál

az összes kézipoggyászunk. Úgyhogy

megpakolva, de menjünk Tokióba.

Megérkeztünk Tokióba. Annyira megdöbbentő,

hogy itt vagyok egy közel 40 milliós

városban, és egy ilyen kétsávos, fönti,

lenti, tök mindegy, hogy hol

közlekedik, autópályán. Én így haladok.

Nincsen lámpa, nincsen, nincsen semmi,

dinamika van. Tehát, hogy az a

hatékonyságnak a szintje annyira magas.

11 perc alatt fogok megérkezni gyakorlatilag

suhanva keresztül Tokión, ami mikor

először voltam itt, akkor is ez engem

így ilyen megérintett. Főként azért,

mert gazdasági szempontból a dugóban

átcsorgó munkás azért az nem nagy GDP-t

termel. Tehát, hogy ez a hatékonyság a

nap végén ez egy ország gazdaságát is

meghatározhatja pozitív irányba. Hiszen